Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


machbotos horgászatok

2010.04.11

Matchbotos horgászatok 4.

Csúszó úszóval másképpen - a slider
 

Van egy technika, amit Magyarországon sokan még csak most kezdünk felfedezni, tanulgatni. Nekem is felkeltette az érdeklődésemet, mivel mindig vonz, minden új matchbotos módszer. Így került az érdeklődésem központjába a slider. Mivel ezt a fajta horgászatot igazából még én is tanulom, tapasztalgatom, (mint annyi mást is :-)) legutóbbi horgászatomon is ezt gyakoroltam.

<b>A slider lényegében egy súly nélküli csúszó úszó</b>
 
A slider lényegében egy súly nélküli csúszó úszó
 


Mindenek előtt egy tévhitet kell eloszlatnom. A slider annyit jelent hogy csúszó. (Időnként cikkfordítók tollából futó úszózásként jelenik meg.)
A sliderezés ugyanolyan horgászat, mint a mi jól megszokott, hagyományos csúszó úszózásunk. Annyi a különbség, hogy a horgászat bölcsőjében, Angliában másképp közelítették meg a dolgokat, hiszen ott nagyon sok esetben, nem csak mély vízben kell horgászni, hanem rossz időjárási körülmények között is.

<b>A bothossznál mélyebb vizekre is alkalmas, lefektetett csalis módszer</b>
 
A bothossznál mélyebb vizekre is alkalmas, lefektetett csalis módszer
 


Ezért őnáluk a csúszózás úgy fejlődött ki, hogy jóval nagyobb súlyokat is használnak, mint mi. Akár 14-16 gramm is lehet a zsinóron lévő hasznos terhelés (a nálunk általánosan használt max. 5-6 grammos terhelésével szemben). Erre a nagy súlyra azért van szükségük, hogy az úszót ne sodorja a víz, a csalit meg lehessen állítani. A szerelék szinte függőlegesen megálljon. Jó hasznát veszik ennek a szeles, áramló vizeken, mert a mozgó csalit kevésbé eszi meg a jó hal.

A slider szereléket következőképpen készítem:
Kötünk egy ütközőt, zsinórból, cérnából, fogselyemből, ki miből szereti.  Azután egy gyöngy következik, ami szabadon szalad a zsinóron az ütközőig, eztán kerül fel a slider úszót rögzítő adapter. Ez egy forgó egy szilikon csőben. Ezt húzzák rá az úszó alján lévő tüskére, ami ólomból, rézből, grafitból, vagy akár műanyagból is készülhet. Ennek a tüskének az a lényege, hogy legyen annyi saját súlya, hogy az úszó egyenesen repüljön tőle.  Azt gondolhatnánk, hogy műanyag tüske esetén nincs akkora a tömege, hogy szépen, egyenesen repüljön. Máig tisztázatlan számomra, hogy ez mégis mitől, de száll rendesen. Az úszógyártók, illetőleg akikkel erről eddig kérdezgettem, azt mondják, hogy az úszó szára, a toll hossza az, ami az átlagnál hosszabb, és ettől repül szépen ez a típusú úszó. Tény és való, az idei világbajnokságon az egyéni világbajnok Alan Scothorn egy ilyen típusú úszóval nyert. Azô úszójának hasonmásával én is tudtam dobni.

<b>Az úszó alján lévő tüskére kerül a rögzítő adapter</b>
 
Az úszó alján lévő tüskére kerül a rögzítő adapter
 


Térjünk vissza a szerelékhez. Felül van az úszó rögzítő adaptere, ezután következik a fő ólom, amit az angolok nagyméretű, lehetőleg egyforma nagyságú sörét ólmokból raknak ki. Zsinórra, illetőleg szilikon csőre és úgy a zsinórra nyomva. 2-5 darab nagyobb ólomról van szó.

<b>Nagyméretû sörétólom sor szolgál főólomként</b>
 
Nagyméretû sörétólom sor szolgál főólomként
 


Ezt követi a forgó, ami a főólomtól a klasszikus szerelés szerint 80 cm-re van. Erre a 80 cm-es szakaszra szoktak tenni 1 vagy 2 darab hatos méretű ólomot. Ez az ólom méret az, ami már jól jelzi az emelést is. Alulra, a forgóba kerül majd a tetszőleges hosszúságú, alkalmanként választott előke.
A tapasztalatom az, hogy azért is szükségesek a hatos ólmok, hogy a horog ne gubancolódjon fel az úszó testre. Az úszó minden esetben a főólmon ütközik meg és ettől kicsit ferdén, furán áll az úszó a zsinóron és eltartja az úszótestet a damiltól. Valószínűleg ezért nem gubancolódik, ha az ember megfelelő technikával dobja el.

<b>A beállt szerelék, finoman jelzi az emelést is</b>
 
A beállt szerelék, finoman jelzi az emelést is
 


2005-ben az Európa bajnokságon találkoztam először a sliderel, ahol a válogatottunk 3 napig próbált megtanulni bedobni vele. Persze kevés sikerrel, többek között ott nekem sem sikerült elsajátítani. Miután haza jöttem, közel 100 munkaórával tanultam meg bedobni. Mindenáron a megszokott dobásfajtákat akartam alkalmazni, ami ennek az úszónak a bedobására abszolut alkalmatlan. Azzal minden egyes alkalommal, minden egyes dobásból, gubancot sikerült produkálni. De a kitartás meghozta gyümölcsét.

A magam részéről háromféle bedobási módszert javasolok:
Az egyik, amikor az ember klasszikusan a háta mögé rakja a szereléket. Az úszó maga, a bot spiccétől olyan 40-50 cm-re van, hátra néz az ember, ahogyan atyáinktól tanultuk, nincs-e ott valaki, nem akadhatunk-e el valamiben, és folyamatosan gyorsuló, egyetlen mozdulattal dobjuk el a szereléket.
A másik technika, amivel bedobhatunk az, hogy olyan 160-170 cm-re van az úszó a spicctől, magunk elé lendítjük, és miközben visszaelé lendül, jön a szerelék, elengedjük a vállunk mellet, és egy mozdulattal bedobjuk a vízbe. Ezt a módszert a 2007-es velencei világbajnokságon jól lehetett látni az angol csapat néhány tagjától.
A harmadik technikánál nagy előnye van azoknak, akik a klasszikus félköríves dobást alkalmazzák, mert úgy tökéletesen eldobható, azzal a különbséggel, hogy nem szabad az úszót fél méternél közelebb tekerni a bot spicchez.

<b>Előrelendítem</b>
 
Előrelendítem
<b>Oldalt hátra</b>
 
Oldalt hátra

 

<b>A dobás pillanata</b>
 
A dobás pillanata
 


Az előre feszített, hátra csapott dobás nem működik, mert mielőtt még vizet érne a felszerelés, összegubancolódik. Már amikor az ember eldobja, akkor látszik, hogy a szerelék nem szépen repül, gubancot dob az ember. Ha esetleg mégsem látnánk, a vizet érés után azonnal letesszük a spiccet a víz színéhez, és felnyitott felkapókar állásnál lehet látni, hogy húzza-e a zsinórt a beálló szerelék a dobról. Ha nincsen süllyesztve a zsinór, ahogy az angolok klasszikusan csinálják, kellő mélységű víznél, nagyon érdekesen, sajátos táncoló mozgással jelzi az úszó, ahogy áll befelé a szerelék. A zsinór elsüllyesztésének is nagy jelentősége van, hiszen ha nagyon nagy has képződik az úszó és a bot spicc között a zsinórból, akkor álkapásokat érhetünk el azzal, hogy a zsinór elhúzza az úszót.
Ezzel a szerelékkel tökéletesen megoldható, hogy függőleges legyen a szerelék. Erre nagyon jó példa volt az idei világbajnokság, ahol az angolok (akik a másodikok lettek volna csapatban, ha nem csúszik be egy 36-os helyezés) gyakorlatilag majdnem úgy horgásztak nagy távolságban, mintha rakós bottal egy ponton horgásznának. Hiszen kis rámozdítás is megemelte a csalit, majd visszaejtette szinte ugyan arra a helyre. Pont ugyan úgy, ahogy a rakós bottal megemelné. Ennél a horgászatnál ugyan valamennyit jött a part irányába a szerelék, de közel sem annyit, mint egy fix úszójú szerelékkel.

<b>A fenéken nyugvó csalira jött</b>
 
A fenéken nyugvó csalira jött
 


Van még egy nagyon fontos információ ehhez a szerelékhez, mégpedig az, hogy minden apró mozdításra bevágtak az eredményesen horgászók.  
A slidernek egy másik szerelési módja, amikor a fő ólom körülbelül 60 cm-re van a jelző ólmoktól, amik a forgóhoz vannak húzva. Ebben az esetben a forgó, plusz 2 db hatos ólom az a mennyiségű súly, amitől szerintem, már nem gubancolódik a szerelék. Remélem, a kezdeti nehézségeken túllépve sokaknak hoz majd jó, és eredményes horgászatokat ez a technika.

<b>A kipróbált technika eredménye</b>
 
A kipróbált technika eredménye
 

 

<b>Vissza a vízbe</b>
 
Vissza a vízbe
 

 

Írta és fényképezte: ifj. Gyulai Ferenc 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.